Egyházművészeti-kiállítás-1926

Tartalomhoz ugrás
EGYHÁZMŰVÉSZETI
KIÁLLÍTÁS
1926
RENDEZI AZ ORSZÁGOS KATHOLIKUS SZÖVETSÉG
A NEMZETI SZALON HELYISÉGEIBEN
A KIÁLLÍTÁS RENDEZŐBIZOTTSÁGA:
FÖVÉDÖ:
Csernoch János dr. bíboros hercegprímás
VÉGREHAJTÓ-BIZOTTSÁG:

ELNÖK:

Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök

ELNÖKHELYETTESEK:

Breyer István dr. prelátus, államtitkár
Czakó Elemér h. államtitkár
Gerevich Tibor egyetemi tanár
Kertész K. Róbert államtitkár
Lépőid Antal prelátus'kanonok
Zsembery István ny. főispán

ALELNÖKÖK:

Angeli Róbert h. államtitkár
Bárány Gerő h. államtitkár
Déry Béla festőművész
Haász Aladár miniszteri titkár
Hindy Zoltán ügyvéd
Hóman Bálint helyettes államtitkár
Horánszky Dezső vezérigazgató
Krywald Ottó prépost
Melles Emil apát
Novák Lajos prelátus
Pefrovics Elek főigazgató
Pintér Elek főigazgató
Rónay Zoltán miniszteri tanácsos

ÜGYVEZETŐ ALELNÖK:
VÉDŐK:

Szmrecsányi Lajos v. b. t. t., egri érsek
Zichy Gyula gróf kalocsai érsek
Papp Antal c. érsek
Radnay Farkas c. érsek
Prohászka Ottokár dr. v. b. t. t., püspök
Fetser Antal dr. püspök
Mikes János gróf püspök
Glattfelder Gyula dr. püspök
Rótt Nándor dr. püspök  
Miklóssy István püspök
Hanauer A. István püspök
Bárdos Rémig főapát
Berzeviczy Albert v. b. t. t., ny. miniszter
Apponyi Albert gróf v. b. t. ny. miniszter
Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter  
Vass József dr. népjóléti miniszter
Zichy János gróf v. b. i. t., ny. miniszter

TISZTELETBELI ELNÖKÖK:
Breyer István dr. preláfus, államtitkár
Buttykay P. Antal generális definitor
Kertész K. Róbert államtitkár
Krisfon Endre dr. püspök
Mészáros János ált. érseki helytartó
Preszly Elemér dr. főispán
Ripka Ferenc főpolgármester
Sipőcz Jenő polgármester
Szmrecsányi Miklós ny. miniszteri tanácsos
Gévay Wolff Nándor államtitkár
Zsembery István dr. ny. főispán
TAGOK:
Majovszky Pál ny. miniszteri tanácsos
Megyer-Meyer Antal főiskolai tanár
Milotay István főszerkesztő
Muhics Sándor festőművész (Miskolc)
Nagy Sándor festőművész (Gödöllő)
Némethy Ernő dr. segédlelkész
Pásztor János szobrászművész
Róth Miksa üvegfestő
Rudnay Gyula festőművész
Schwab Gyula miniszteri tanácsos
Simái Imre főiskolai igazgató
Szablya Frischauf Ferenc főiskolai tanár
Szinyei Merse Jenő cs. és kir. kamarás, miniszteri osztálytanácsos
Szönyi Ottó, a Műemlékek Orsz. Bízottságának előadója
Bérén Lajos szobrászművész
Cavallier József főszerkesztő
Csajthay Ferenc főszerkesztő
Csányi Károly múzeumi igazgató
Damkó József szobrászművész
Dudifs Andor festőművész
Fábián Gáspár építőművész
Früchtl Ede szerkesztő
Gróh István igazgató tanár
Heckler Antal egyetemi tanár
Hivatal József főszerkesztő
Hültl Dezső műegyetemi tanár
Krajnyák Gábor g. k. lelkész
Lechner Jenő műegyetemi tanár
Leszkovszky György festőművész
Magyary Zoltán miniszteri tanácsos
Tóth István szobrászművész
Tóth László főszerkesztő
Varjú Elemér múzeumi igazgató   
Vaszary János festőművész
Walder Gyula műegyetemi tanár
A NEMZETI SZALON IGAZGATÓSAGA:

ELNÖK:
Gróf Andrássy Gyula v. b. t. f.
IGAZGATÓ:
Déry Béla
MŰVÉSZETI ALELNÖK:
Hotvai János
IGAZGATÓSÁGI TAGOK:
MŰPÁRTOLÓK:

Bauman Márton
Gellért Jenő
alelnöki teendőkkel megbízva
Dr. Ilosvay Lajos


TITKÁR:
Bende János

PÉNZTÁRNOK:
Eckstein M. Miklós
MŰVÉSZEK:

Edvi Illés Aladár
Katona Nándor
Kézdi Kovács László
Rubovics Márk
Vajda Zsigmond

MŰTÁROS:
Kató Kálmán

ÜGYÉSZ:
Dr. Képessy József
Csoportos látogatás esetén a Nemzeti Szalon igazgatósága, megokolt esetben és kérelemre engedélyt ad mérsékelt díjú belépésre.
A kiállítás nyitva van 1926 október 9-től október 24-ig, hétköznapokon délelőtt 9 órától délután 5 óráig, vasár- és ünnepnapokon délelőtt 10 órától délután 5 óráig.
s a kor szelleméből merített közös formanyelven egyesítette a művészét minden ágát.
Hazánkban a megmaradt kevés, de annál féltettebb és annál becsesebb középkori egyházi műemlékeinken kívül legtöbb templomunk a török uralom másfél százada után, kivált Mária Terézia korában épült s azért a bárok művészet bennünket a legközvetlenebbül érdekel. Legnagyobb két templomunk, az esztergomi és az egri főszékesegyház, már a következő neoklasszicisztikus korszakból való, melynek elméletben kialakult, józanabb építészete a rokonművészetektől függetlenttette magát s egyszerűen tagolt falsíkjain mellőzte a gazdagabb plasztikai díszítést. Mindamellett mindkét főszékesegyháznak a centrális és hosszhajós rendszert egyesítő, kupolával koronázott nagyszerű téralkotása még a barok művészet magasztos öröksége.
A kereszténység ősi nyomdokait híven követő katholikus egyház tehát sohasem volt valamely új művészi stílusnak gátvetője. Sőt, a művészettörténet tanúsága szerint, sok századon át éppen az egyházi művészet hozta létre a monumentális stílusnak korszakias, irányt jelző remekműveit.
S ezeknek a nagyszerű alkotásoknak vallásos forrásból fakadt formanyelve minden felszerelési tárgyon, képen, szobron, kelyhen, úrmutatón, sőt még a falusi templomoknak szerényebb szerkezeti és díszítési elemein is érvényesült és megnemesítette az Isten dicsőégére dolgozó kézműves igénytelen munkáját.
A XIX. század folyamán az egyház és a művészet közti viszony mindinkább lényegesen megváltozott. A művészet ágainak különválása és különösen a festői törekvéseknek lázasan változó sokfélesége kizárta azt, hogy a mi korunkban egybefoglaló és egyöntetű új monumentális stílus fejlődjék és közös érzésvilágból merített, magától értetődőnek elfogadott formanyelv váljék uralkodóvá.
AZ EGYHÁZI MŰVÉSZETRŐL
Írta:   SZMRECSÁNYI MIKLÓS.

A katholikus templom hálás és magasztos feladatokat nyújt a művészet minden ágának.
A katholikus egyházi szertartás hagyományos szépsége mindenkor megkívánta és megkívánja most is a hozzá méltó  díszes, ünnepies felszerelést és a vallásos ihletet gerjesztő művészi környezetet.
A kereszténység ősidejétől kezdve a középkor végéig a templomban élte át a művészet stílustképző nagy korszakait.
A templom nagyszerű egységbe foglalta össze az építőmester, a festő, a szobrász, a kőfaragó, az aranyozó, az ötvös, szóval minden művészi erő munkájának a legjavát.
A katakombák jelképes ábrázolásaitól kezdve minden fejlődési korszaknak megvolt a maga sajátságos egyházművészeti stílusa, mely az égbetörő csúcsíves dómokban, a misztikus félhomályba túlvilági fényt árasztó üvegfestményekben, a képekkel és szobrokkal ékes szárnyasoltárokban érte el a keresztes hadjáratok hitbuzgó szellemétől áthatott művészi remeklésének legmagasabb fokát.
S mikor az alapjaiban megtámadott katholikus egyház felújult erővel diadalmasan fejtette ki hódító hatalmát, a kereszténység, régi hagyományait követve, ismét iránytadóan szövetkezett a művészettel és kifejlesztette a bárok templomban a kornak monumentális stílusát, melynek nagyvonalú téralkotása, lendületes formarendszere és elragadó, derült színpompája két századon át lett általánosan uralkodóvá.
Az egyházi művészetnek utolsó nagy korszaka volt ez, mely eszményi légkörben, magasztos összhangban
az alkalomra, de művészi lángleikének teljes odaadásával egész életén át annyira elsajátította, hogy szabadon fejthette ki fantáziájának egész gazdagságát.
A történeti művészetet azok az alkalmi vállalkozók teszik ki a nagyon jogosult elítélő kritikának, akik minden stílusban jartasaknak vallják magukat, máról holnapra román, csúcsíves vagy bárok tervezésre készek.
Ott azután könnyen megesik, hogy az utánzás és a másolás minden fogyatkozása kiverődik, a művészi alakítás üres, lelketlen formalizmussá válik és, sajnos, a mi korunkban épült legtöbb templom, nemcsak nálunk, de mindenütt a külföldön is, ilyen színvonalon áll.
Nem lehet ezért elvitatni annak a törekvésnek jogosultságát sem, mely a „modern művészet" jelszava alatt a mi korunk életforrásából, a magunk emberségéből próbál új templomtípust megalkotni. Eddig azonban a „modern" jelszó annyira nem valamely egységes formarendszerben érvényesül, a többé-kevésbé érdekes kísérletek annyira különbözőek s hatásukban oly múlékonyak, hogy a történeti művészetet még nem tették nélkülözhetővé.
A templom nem lehet kísérleti állomás. A templom csak úgy lehet egy új stílusnak hordozója, ha azt nem kívülről kényszerítik reá, hanem a saját szükségletéből alakul, ha kivirágzása a közfelfogásban, a köz meggyőződésben gyökerezik és arra számíthat, hogy mintegy a közóhaj megvalósulását lássák benne. Ilyen természetes és szerves folyamata volt az egyházi művészét legfényesebb korszakaiban a csúcsíves és a barok   stílusnak kifejtése magának a templomnak felfokozott szükségletéből.
S ebben rejlik az egyházművészet mai helyzetének, a múlthoz viszonyítva, minden fogyatkozása és a katholikus vallás nagy hagyományaihoz méltó felvirágoztatásának megoldásra váró problémája.
Templomok épülnek most is, az egyház nem hagyhatja híveit az Isten hajléka nélkül.
De hogy a múlthoz képest mennyire ingatag, mennyire nem a kor elevenéből ered a művészi feladat felfogása, arra mindjárt rávilágít az az első kérdés, mely minden új templom építésénél felmerül, hogy milyen stílust kíván a megrendelő?
Az irodalmi, elméleti elgondolás abban az illúzióban ringatja magát, hogy a stílusnak egyszerű megjelölése már elegendő biztosíték egy „valódi" román, vagy „valódi" csúcsíves templomnak létrehozására, mert hiszen a tanult építésznek minden stílusban jártasnak kell lennie.
Holott a középkor oly messze van tőlünk, hogy „valódi" román, vagy „valódi" csúcsíves templom építéséhez jóformán minden kellék hiányzik: az egykorú szellem, a műhelyi képzés, a formaérzék, mely nemcsak a tervezőnek, hanem a munkásnak is egyformán vérévé vált. A mai építész, aki a középkor fórmakincséből meríti készletét, értékes alkotásra csak akkor képes, ha azt saját tehetségével dolgozza át, a magáéból önt lelket belé.
A budavári Koronázótemplom legrégibb idejének hangulatát felébresztő Halászbástya nem pusztán azért egyik legfőbb ékessége fővárosunknak, mert román ízlésű a stílusa, hanem valójában azért, mert Schulek Frigyesnek, egyik legnagyobb építőművészünknek remekműve. Oda, arra a helyre, csakugyan illett a történeti művészet, hogy a templommal együtt visszavarázsolja árpádházi királyainktól kezdődőleg Mátyás uralkodásáig dicső múltúnk emlékeit, a kőbe faragott vallásos és hazafias hősköltemény ékesszólásával, melynek korhű formanyelvét Schulek Frigyes nemcsak erre
igen ünnepélyes alkalomra készült műnél láthattuk —, csak azért, hogy eredeti és „modern” legyen, bármennyire művészies kidolgozású is, alapjában eltévesztett kísérlet.
S ez a kis példa is mutatja, hogy az egyházi művészet fejlesztése, a „történeti” és a „modern” törekvések ingadozása közben, még igen sok ellentét leküzdését teszi kívánatossá.
Az egyházi művészetnek, valamint általában a művészetnek legtöbbet ártott a XIX. században a gyári termelés térfoglalása.
A kész árut könnyű megszerezni, az üzleti reklám nem téveszti el hatását a nagyközönségre és sajnosán kell tapasztalnunk, hogy tisztes régi templomainknak ihletés összhangjába közönséges, tucatos, kifestett vásári szobrok, ízléstelen olajnyomatok rikítóan helyezkednek el. S valóban meglepő, hogy mennyire ellanyhult az egyházi művészetben valamikor annyira otthonossá vált s a köztudatba átment forma és színérzék. Ha az egyházi zenekar összhangjába hamisan és fülsértőén belekiáltana valaki, azon mindenki megbotránkoznék. És senki sem tiltakozik az ellen, senkit sem bánt az, hogyha oly hitvány képek és szobrok kéntelenítik a templomot, amilyeneket jóízlésű ember meg nem tűrne a maga otthonában.
Nagy ideje, hogy öntudatos és erőteljes katholikus szervezkedés karolja fel az egyházi művészetnek nemes hagyományait, gátat vessen az ilyen valóban égbekiáltó templomrontásoknak s azt se engedje meg, hogy kontárok visszaélhessenek a jámbor falusi nép áldozatkészségével, tudatlanságával és hihetetlen torzképekkel mázolják be régi templomaink tisztes falait.
Ezekkel a múlthoz képest nagy hanyatlást jelentő visszásságokkal szemben az orvoslásnak csak egy módja vezethet a javulás felé.
Az egyoldalú irodalmi műveltséggel egy szinvonalra
alkalmazkodni, a szimbolikus   formákat tiszteletben tartani képesek.
Ez távolról sem jelenti azt, hogy a művészetnek a katholikus liturgia szolgálatában a régi stílusok holtpontján kellene megrekedni.
Hiszen maga a katholikus egyház volt a nagy művészeti monumentális stíluskorszakoknak megnyitója, s mert az elfogadott új formanyelv egyöntetű volt minden részleten és felszerelésen is, az építész és az ötvös művéről egyformán lehet a korszakok stílusának példáira hivatkozni. Hazánkban az egyházi művészetben kivált az ötvösök remekeltek. Volt alkalom arra többször, a nyolcvanas években az ötvösműkiállításon, később a millénium történeti csoportjában, megcsodálni a kelyhek, az. úrmutatók gazdag sorozatát, melyben szembetűnően jelentkezett ezeknek a kis remekműveknek itthon kisarjadt, nemzeti zamatja.
Egymás mellett voltak ott a Mátyás korából, a XV. századból megmaradt sodronyzománcos, csúcsíves díszítésű és a Szilassy Jánostól, a lőcsei nagy. mestertől való „piktúrás” zománccal kirakott, rokokó ékítményekkel trébelt, a XVIII. század második felében készült kelyhek. Háromszáz év korkülönbsége volt közöttük. S mégis megtartótták híven az egyházi szertartás legmagasztosabb céljának megfelelő, hagyományos alakitást. Mindegyiknek azonos volt a felépítése.
Talpa, szára, gombja és kupája arányokban, körvonalban hagyományosan egyforma. De az nem akadályozta meg a művészi szabadságot abban, hogy a maga korának jellegzetes ékítését teljes értékében ne érvényesítse.
S nem gátolja semmi sem a „modern” művészetet sem, hogy a maga ízlése szerint készítsen kelyhet, de csak olyan hagyományos formában, hogy annak tiszteletet gerjesztő rendeltetését, a templomon kívül is, mindenütt fel lehessen ismerni. Valamely új alaknak erőltetett kieszelése — mint azt nemrégen egy
körülírt rendelkezéseket tartalmaz arról, hogy templomot építeni vagy helyreállítani, képeket vagy szobrokat templomokban elhelyezni és díszítési, javítási munkákat végeztetni csak akkor szabad, ha az egyházmegye főpásztora azt írásban megengedi, akinek egyúttal elismert műértők meghallgatáséval gondoskodnia kell arról, hogy a kérésztény hagyománynak megfelelő formák és a művészet követelményei a szentelt helyhez illően érvényesüljenek.
Ezzel már a törvény teljes védelmében részesül az egyházi művészet. De hogy az a valóságban, a gyakorlati életben is gazdagon gyümölcsöző eredményekre vezessen, arról gondoskodnak XI. Pius pápa legújabb korszakias intézkedései.
Célkitűzését abban foglalta össze, hogy „a kereszténységnek századokon át felhalmozott műkincsei gondos és hozzáértő őrzés alatt legyenek s a műemlékek helyreállítása, új templomok építése, azok szerelvényeinek beszerzése az egyház nagy hagyományait kövesse".
Ennek fokozottabb mérvű biztosítására szükségesnek jelezte, hogy a szemináriumokbán a művészettörténet tanítására nagyobb súlyt kell vetni. "Az egyházi férfiaknak, anélkül, hogy a hivatásos művészek és műértők közreműködését nélkülözhetnék, mégis elegendő művészeti kultúrával és a művészi szépség iránt való kiművelt fogékonysággal kell bírniok, hogy kellően értékelhessék a reájuk bízott egyházi tárgyakat s új építkezéseknél és beszerzéseknél kellően eligazodni tudjanak."
kell emelni a színek és formák iránt való érzék kiművelését. Egyházi művészetet csak igazi művészekkel lehet fejleszteni a magasztos rendeltetéshez méltóan.
Mintha a világháború rettentő katasztrófája felrázta volna a katholikus közszellemet az anyagiasságba merült tespedésből. Mindenütt a világon, miként nálunk is, hatalmas arányokban nyilvánul meg a vallásos együttérzés és a katholikus hagyományokhoz híven, új virágzásnak biztató jelenségeit tünteti fel az egyházi művészet is.
Németországban a beuroni bencések festőiskolája már egy fél század óta törekszik Fra Angelico átszellemült művészetét s az őskeresztény mozaikok ünnepélyes merevségét továbbfejleszteni, anélkül, hogy általánosabb hatást gyakorolna.
Nagyobb térhódításra számíthat Franciaországban két kiváló festő, Maurice Denis és George Desvalliéres, kik 1920-ban egyházművészeti iskolát szerveztek, nem elméleti, akadémikus tanításra, hanem a középkori céhek és műhelyek példája szerint, kiváló építészekkel, szobrászokkal, ötvösökkel és díszítő kézművesekkel társulva, elvállalják templomok építését és teljes felszerelését, hogy ezzel felszabadítsák az egyházművészetét a rideg üzleti szellem gátló hatása alól.
Azonkívül mind Németországban, mind pedig Franciaországban katholikus egyházművészeti egyesületek fejtenek ki néhány év óta fokozott mérvű, széleskörű tevékenységet s a kiállításaikról megjelent, díszesen illusztrált művek nagy és biztató eredményékről tanúskodnak.
De a katholikus egyház és a művészet szövetkezésének nagy jelentőségére, az egyházművészet felvirágoztatásának új korszakára Rómából árad mindenfelé a régi nagy hagyományok tanulságaiból merített iránytadó világosság.
Már az új egyházi törvénykönyv szigorúan
 

a hosszú szünet után helyreállított keresztény archeológiái tanszék betöltése is. De a legkedvezőbb eredményt várhatjuk az egyházi és művészi köröknek folytonos eleven érintkezésétől, a vallásos szellemtől áthatott művészi alkotás kifejlesztésére irányúló és kölcsönös megértésen alapuló tervszerű együttes munkától.
A katholikus nagygyűlés alkalmára rendezett egyházművészeti kiállítástól ezért tartós eredményt várhatunk. Az eddigi hasonló vállalkozásoknak, így a legutóbbi igen sikerült római kiállításnak nem volt előre tervezett folytatása. Az egyház és a művészet nagyot nyerne azzal, ha állandó szervezet alakulna oly célból, hogy jövőre is, minden alkalommal, amikor az ország katholikus híveinek ezrei lelkes táborban összesereglenek, az egyházművészeti kiállítás az ünnepi programraból el ne maradjon.
Máról holnapra a művészi fejlődésben nagy eredményekre számítani nem lehet.
De büszkén mondhatjuk, hogy jeles művészeink vannak nagy számmal, kik a külföldi kiállításokon is mindenkor dicsőségünkre válnak. Teret kell nyitni nekik arra, hogy képességüket az egyházi művészet magasztos feladataiban is bemutathassák.
Fogadjuk meg a pápa Ő Szentségének fennkölt buzdítását, mellyel közreműködésre szólítja fel a világ katholikus híveit, hogy „az egyházi művészet nyomaiba léphessen annak a felséges hagyománynak, mely annyi örökbecsű kinccsel gazdagította az egyházat és a vallást".
már kinevezte, alkalmat adván minden nemzet egyházi férfiainak, hogy ott, a legfőbb forrásnál, a legmagasabb színvonalú képzettséget megszerezhessék és otthonukban az egyházművészet hivatott apostolai lehessenek.
A második nagyfontosságú intézkedése volt az egyházművészeti ügyek vezetésére egy központi szentszéki bizottságnak létrehozása, mellyel az olaszországi egyházmegyék bizottságai szerves kapcsolatban állanak s minden templomépítés, helyreállítás és újabb beszerzés csak ennek a nagy szervezetnek keretében intézhető el. A központi bizottságnak műértő és művész tagjai azok sorából valók, kiknek e téren elismert tekintélyük van. S így az egyházi művészet egységes fejlesztése, a régi nagy hagyományoknak tervszerű felújítása az örökvárosból indult ki nagy lendülettel s mindenfelé élesztő hatással lesz, mert a Szent Atya ezeket a rendelkezéseit követendő például megküldte a világ minden tájára, az összes egyházmegyék főpásztorainak.
Nálunk is megvan a kellő alap arra, hogy a Szent Atya egyházművészeti nagy programja fokozatosan megvalósuljon.
1881 óta működik a Műemlékek Országos Bizottsága s fő feladatköre az egyházi műemlékeink fenntartásáról és helyreállításáról való gondoskodás, mert történeti és művészeti értékű régi építkezéseink javarésze azok sorába tartozik.
Budapesti egyetemünkön a magas színvonalú művészéttörténeti előadások mellett nagyon üdvös hatással lesz a szakismeretek terjesztésére
emberekbe belesugárzott isteni szikra fényével keresi és megtalálja a szépet, a természet legszebb formái, fénye és színei által beszél.
Az egyház és a művészet közt tehát közeli a rokonság. S gyorsan föl is ismerték egymást. Az egyház már kétezer esztendeje el nem fogyó gazdagságával termékenyíti a művészetet s a művészet csodás alkotásokkal szemléltette az egyház belső szépségét, érzékeltette örök igazságait és kegyelmi hatásait. Gyönyörűséges ruhát szőtt az egyházra s őt, mint az Úrnak változatos színekben ékeskedő jegyesét, bemutatta a világ összes népeinek.
Minél szorosabb valamely korban az egyház és a művészet viszonya, annál nagyobb és tisztább a művészet s annál több fényt derít az egyházra.
A mostani kiállítás mutatja, mennyire állnak a mai kor művészei az egyház szellemi hatása alatt s mennyit tehetnek az egyház fölmagasztalására. Ennyiben beszámoló ez a kiállítás. Az egyházat szeretők serege és az ihletett művészek csoportja egymás mellett nézi a kiállítást. Azokban ébredjen a művészét szeretete, ezekben az egyház szeretete. Ez a kiállítás ébresztő riadója és felhívása a nagy feladatra: a szent szövetség megújítására és megszilárdítására egyház és művészet közt.
KATHOLIKUS NAGGYŰLÉS
ÉS EGYHÁZMÜVÉSZETI KIÁLLÍTÁS

Végre egymás mellett olvashatjuk e két rokon fogalmat és egyszerre üdvözölhetjük a kettőt, mint valóságot. A katholikus nagygyűlés beszámoló, ébresztő és célkitüző. Bemutatja a múlt eredményeit, nyilvános lelkiismeretvizsgálást rendez és megjelöli a feladatokat. Mind a három ténykedésében figyelemmel kell lennie a katholikus élet minden nyilvánulására. Csonka és hiányos az a katholikus szemle, amelyen az emberi szellem legmagasabb rendű tehetségeinek alkotásait hiába keressük. S nem elég a tudomány és az irodalom terén a kereszténység őserős szellemétől sugalmazott alkotások felvonulása. Különleges katholikus érdeklődéssel és szent kíváncsisággal keressük az egyház mindenkor dédelgetett kedves eszközének, a művészetnek méltó szereplését is.
Az idei katholikus nagygyűlés rendezőbizottsága számolt a katholikus közvélemény régi óhajával s egyben hódolt XI. Pius pápa, a „Pápai rendelkezések az egyházművészetek tárgyában" kiadója fennkölt szellemének, midőn a nagygyűléssel kapcsolatban az egyházművészeti kiállítást rendezte.
Az egyház a természetes világrendbe beállított természetfölötti intézmény, amely Istentől nyert természetfölötti kincseivel a természetet fölmagasztalja, megszépíti, megvilágítja, megnemesíti. A művészet az elhivatott
aki kezdettől fogva a legmelegebben felkarolta eszménket és akinek legőszintébb támogatását élvezzük ma is. Hasonló megértéssel volt messze célokat átfogó tervünk iránt Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter, továbbá Kertész K. Róbert államtitkár, aki egy ülésünkről el nem maradt és akinek nem egy életrevaló ötletet, gondolatot köszönhetünk. Irányitó szelleme volt a Szemrecsányi Miklós ny. miniszteri tanácsos, a kiváló tollú művészeti író, aki tudásának nagy tárházát és bő tapasztalatait szíves készséggél bocsátotta rendelkezésünkre. A fáradságos előkészítő munka zöme Zsembery István dr. ny. főispán vállán nyugodott, akinek e munkában mindenben megértő társa volt Fekete Márton kormánytanácsos. Végül köszönetet kell mondanunk a zsűri tagjainak, úgyszintén Déry Bélának, a Nemzeti Szalon agilis igazgatójának, aki a maga nagy gyakorlatával, lelkes megértésével viszont vállalkozásunk technikai lebonyolítását tette lehetővé.
Fáradozásunk eddigi eredményéről a sajtó és a nagyközönség lesz hivatva illetékes bírálatot mondani. Tájékoztatásukra megjegyezni kívánjuk, hogy katalógusunk illusztratív anyaga nem ad egészen hű képet kiállításunkról, amennyiben a késedelmesen beküldött anyag reprodukálását technikai okok meghiúsították.
TÁJTEKOZTATÓ
írta: RADISICS ELEMÉR dr.

Az október 9-én megnyíló Egyházművészeti Kiállítás nem egyszerű seregszemléje az egyházi tárgykörrel foglalkozó művészeknek. Nem kitaposott vágányokon haladó beszámoló egy vagy több év fáradozásának eredményéről, hanem nagyjelentőségű kísérlet. Céltudatosan körvonalazott programra első cselekvő megnyilvánulása, mely, — reméljük — hatásában csendes tó sima tükrébe vetett kődarabhoz lesz hasonló: körülötte gyűrűző mozgás támad, amelynek hullámverése lassan életet varázsol a hatalmas víztömeg legelrejtetettebb rétegeiben is.
Az Egyházművészeti Kiállítás állandó végrehajtóbizottsága részben a kiállítás időszakos megismétlésével mozgalmat akar indítani egyházművészetünk újjáélesztésére. A szerte szórt egyéni törekvéseket az egységes vezetésben rejlő erővel akarja alátámasztani és már kidolgozott terv szerint össze akarja hozni az alkotó művészetet a keresetet jelentő egyházi és világi körökkel, hogy szakavatott kézzel irányíthassa a művészi termelést.
Munkánk iránt az érdeklődés általános volt, ténylegesen segítségünkre azonban ma még kevesen voltak. Éppen ezért kettőzött hálával nyugtatjuk mindazok fáradozását, akiknek az eddigi eredményt elsősorban köszönhetjük. Mindenekelőtt mély tisztelettel és hódolattal kell megemlékeznünk Csernoch János dr. bíboros hercegprímás Ö Eminenciájáról,
művét. E pályaművek művészi megoldása szintén kifogástalan, de a díjak odaítélését illetően nem jöhettek tekintetbe, részben, mert nem feleltek meg teljesen a pályázat föltételeinek, részben a koncepció szerint való megoldás az eredeti méretezésnél monumentálisabb tért követelt volna meg, részben pedig, mert a tervező művész nem vette tekintetbe annak a milieunek levegőjét és hangulatát, ahová művét szánta.

PLAKÁTPÁLYÁ Z AT
Az Egyházművészeti Kiállítás pályázatot hirdetett sokszorosításra alkalmas plakát tervére is. Tizenheten vettek részt a pályázatban és pedig: Biczó András, Buday István, Dex Ferenc, Erős László, Gombár András, Haranghy Jenő, Hosszú Pintér Gyula, Kada Alajos, Kampis János, Kohlmann Jenő, Macskássy Gyula, Merész Gyuláné Coreth Erzsébet grófnő, Paál Ákos, Somfay István, Szatmáry István, Tary László és Végh Gusztáv, összesen 49 pályamunkával. A bírálóbizottság az ötmillió koronás első díjat Végh Gusztáv, a hárommilliós második díjat Tary László, a kétmilliós harmadik díjat pedig Biczó András művének ítélte oda. Megvételre ajánlotta még a bizottság Macskássy Gyula egy művét, Budai István tervét pedig, melyet jelen katalógus fedőlapján alkalmaztunk, a végrehajtó-bizottság vásárolta meg ugyancsak a bíráló-bizottság ajánlatára.

EMLÉKDIPLOMA
Áthatva attól a gondolattól, hogy nagy mértékben biztosítja az egyházművészeti kiállítások sikerét, ha a rendező-bizottság a beérkezett műveket osztályozva, megkoszorúzza a legjobb munkákat, négy díjat létesített külön-külön a festőművészeti, a szobrászati, az iparművészeti és az építészeti munkák részére. A díj emlékdiplomáját a bizottság fölkérésére és megbízásából Nagy Sándor festőművész tervezte.
AZ EGYHÁZMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS   CSERNOCIH-DÍJA
Az Egyházművészeti Kiállítás rendezőbizottsága Csernoch-díj néven állandó díjat létesített, amellyel kiállításai alkalmával, egy-egy konkrét feladat megoldására irányuló pályázat legjobb művét kívánja jutalmazni. Ez első alkalommal festőművészeti problémát tűzött ki és pedig, tekintettel a Szent Ferenc jubiláris esztendőkre, a Ferencesek rendje templomának egyik oltárképe volt megfestendő. A képnek Szent Ferencet kellett ábrázolnia.
A díj bíráló-bizottsága, szeptember 26-án tartott ülésén, nagy örömmel állapította meg, hogy a beérkezett pályaművek száma jóval felülhaladja a százat. A pályázat színvonala általában kielégítőnek volt mondható. Számos érdekes felfogással találkozunk. Látszik, hogy a téma komolyan foglalkoztatta a művészekét, bár viszont meg lehetett állapítani azt is, hogy a művészeknek csak egy része tanulmányozta át Szent Ferenc életét és talált a sablonostól eltérő megoldási módot. Ugyancsak nagy örömmel állapította meg a bizottság, hogy a legjobb művek a tehetséges fiatalság friss lendületű előretöréséről tesznek tanuságot. A bizottság körülbelül ötven művet talált méltónak arra, hogy bemutassa a kiállítás alkalmával a nagyközönségnek is. A további elejtező bírálat során visszamaradt művek közül a bírálóibizottság az első díjat és a vele járó megbízatást Heintz Henrik szentendrei festőművésznek ítélte oda és egyenkint öt-öt millió korona jutalomra érdemesítette Bánovszky Miklós, kákai Szabó György, Miklós József és Udvary Pál művét.
Dicsérettel illette még a bizottság Istokovits Kálmán két művét, továbbá Brenner Nándor, Büky Béla, Bayer Ágost, Bazilides Sándor, Éder Gyula, Emánuel Béla, Hegedűs Dóra, Tardos Krenner Viktor, Udvary Pál, Patkó Károly és Vesztróczy Manó egy-egy
Büky Béla
28.  Jézus gyermekekkel. Olajf. 10.000
29. Tavasz. (Freskóvázlat.) Olajf. 5000
30. Szt. Ferenc hegedülő angyallal. Olajf.
Csapek Károly
31. Hegyi beszéd. Olajf. 4000
Cselényi Walleshausen Zsigmond
32. Krisztus meghal a keresztfán. Olajf. Eladó. Csók István
33. Hiszek egy Istenben. Olajf.
34. Krisztus és a bűnbánás. Olajf. Magyar-Mannheimer Gusztáv tulajdona.
Csóka István
35. Szt. Ferenc és a bélpoklos. Olajf.
36. Szt. Ferenc imádkozik. Olajf.
Damkó József
37. Szt. Pál. Terrakotta. 5000
38. Szt. Péter. Gipsz bronzban. 12.000
39. A hercegprímás mellszobra. 5000
40. Pázmány Péter. (Ülő alak bronzban.) 12.000
41. Pázmány Péter. (Álló alak bronzban.) 12.000
42. Szt. Péter. Eredeti terrakotta. 5000
43. Krisztus. Gipsz, bronzban vagy márványban. 5000
44.  Elmélkedés. Eredeti terrakotta. Bronzban. 10.000
45. Szt. Ferenc megtéríti a gubiai farkast. Bronzaban. 16.000
46. Patrona Hungáriáé. Bronzban. 50.000
47. Mellszobor. Eredeti terrakotta. 15.000
48. Novicius. Eredeti terrakotta. 15.000
49. Feszület. Bronzban. 50.000
50. Difinitor. Terrakotta. 10.000
51. Szerzetes. Terrakotta. 15.000
Dex Ferenc
52. Szt. Ferenc. Olajf.
53. S. Lorenzo. Kréta. 2000
54. S. Chiara. Kréta. 1000
55. S. Stefano. Kréta. 2000
56. Basilica S. Francesco, Pasztel. I. 2000
57. Basilica S. Francesco. Pasztel. II. 3000
58. Piazza S. Francesco inferiore. Kréta. 800
59. Utca Assisiben. Kréta. 500
60. Szt. Klára kórusa. Kréta. 600
61. Szt. Klára dormitoriója. Rajz. 500
A KIÁLLÍTOTT   MŰTÁRGYAK JEGYZÉKE

Aba-Novák Vilmos
1.  Assisi Szent Ferenc. Olajf. Eladó. 350
2. Körmenet,   rézkarc. 350
Abonyi Tivadar
3. Szent  Ferenc oltárképvázlat. Olajf.
Barna Ilona
4. Részlet a lőcsei Szt. Jakab-templomból. Magt.
Basilides Sándor
5. Szt. Ferenc. Olajf.
Bayer Ágost
6. Szt. Ferenc a madarak között. I. Olajf. 8000
6/a. Szt. Ferenc a madarak között. II. Olajf. 8000
7. Szicíliai körmenet. Rézkarc. 250
8. Az esztergomi bazilika. Rézkarc. 300
9. Bevégeztetett. Rézkarc. 300
Bánovszky Miklós
10. Szt. Ferenc. Olajf.
Bátki József
11. Menekülés. Üvegkarton. Vizf. Magt.
12. Szentélyrészletterv. Vizf. Magt.
13. Mellékoltárrészletterv. Vizf. Magt.
14. „Beteljesedett." Olajf. Magt.
Bérén Lajos
15. Dr. Csemoch János bibornok hercegprímás jubileumának érme. Magt.
16. Dr. Csernoch János bibornok hercegprímás jubileumának plakettje. Magt.
17.  XI. Pius pápa (Szentévi érme). Magt.
18. Gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök jubileumi plakettje. Magt.
19. Santo Christo di Limpias. 1000
20. Az egyetemi templom „Jézus Szive" szobra. Magt.
Bírd József
21. Assisi Szt. Ferenc. Az Isteni béke. Olajf. 8000
Bogyó Lajos Géza
22. Keresztlevétel. Tussrajz. 3000
Bory Jenő
23. Keresztelő Szt. János. Bronz. 10.000
24. Mater Dolorosa. Pirobazalt. 3000
Brenner Nándor
25. Kísértés. Olajf. Magt.
26. Beteljesedett. Olajf. Magt.
27. Assisi Szt. Ferenc. Olajf. Magt.

Az árak ezer koronákban értendők. —   Az eladást Kató Kálmán műtáros végzi.
Gábor Móric
91. Szt. Cecília. Olajf. Magt.
Gál János
92. Szt. Ferenc a Monte-Vernan. Olajt.
Glatz Oszkár
93. Jézus születése. Olajf. 10.000
Greguss Attce
94. Mécses. Fa. 800
Gróf József (zentai)
95. Krisztus Pilátus előtt. Rajz. 1000
96. Krisztus összerogy a kereszt alatt. Rajz. 1000
Haranghy Jenő
97. Golgota. Tusvázlat. 3000
98. A pásztorok imádása. Rézkarc. 500
Hegedűs Dóra
99. Alverna. Olajf. Eladó.
Heintz Henrik
100. Szt. Ferenc a madaraknak prédikál. Olajf.
Hende Vince
101. Madonna. Tempera. 35.000
Hollós Endre
102. Szt. Ferenc megváltja a lelkeket. Olajf.
Horvai János
103. Piéta. Gipsz. Magt.
104. Mater Dolorose. Gipsz. Magt.
105. Jó pásztor. Gipsz. Magt.
M. Horváth Antal
106. Krisztus a feszületen, János és Mária. Faragás. (Kertész K. Róbert tulajdona.)
107. Menekülés Egyiptomból. (Kertész K. Róbert tulajdona.) Faragás.
108. Adám és Éva. (Magántulajdon.) Faragás.
109. Mária a gyermek Jézussal és Józseffel. Fara*gás. (Magántulajdon.)
Horváth Géza
110. Keresztelő Szt. János.
Hranitzky Ilona
111. Szt. Ferenc. Olajf. 15.000
Hudetz János
112. A zentai Szt. István róm. kath. templom távlati rajza. Magt.
113. Ferenc József jub. templom pályatervének távlati rajza. Magt.
Istokovics Kálmán
114. Szt. Ferenc egy koldus áldását kéri. Olajf.
115. Szt. Ferenc megáldja a bélpoklosokat. Olajf. Jaschik Almos
116. Ave. Tusfestmény. Eladó.
Jeges Ernő
117. Úrvacsora. Olajf. 10.000
118. Szt. Ferenc. Olajf. 8000
Ducsay Béla
62. Assisi Szt. Ferenc. Olajf. 5900
Emánuel Béla
63. Feltámadás. Rézkarc. 120
64. Megfeszítik. Rézkarc. 120
65. Szt. Ferenc rózsái. Olajf. 3000
66. Szt. Ferenc stigmátizációja. II. olajváltozat. 3000
67. Szt. Ferenc stigmatizációja. Olajf. 3500
68. Emausi tanítványok. Rézkarc. 250
Ember János
69. Assisi Szt. Ferenc az Alverna hegyén. Olajf. 7000
Gróf Esterházy Móric által beküldött
70. Missale. (5 drb.)
Éber Sándor
71. Szt. Ferenc, a betegek ápolója. Temperavázlat.
72. Szeráfi hangulat. Tempera.
73. Legyen a Te igéd szerint. Freskó.
Éder Gyula
74. Krisztus és a bűnös asszony. Olajf. 15.000
75. Szt. Ferenc stigmatizációja. Olajf. 8000
Fanta István
76. Krisztus temetése. Olajf. Eladó.
77. Golgota. Olajf. Eladó.
Dr. Farkas Zoltán
78. A prédikátor. Bronzban. 10.000
Föerk Ernő
79. A szegedi fogadalmi templom oratóriuma. Vízf.
80. A szegedi fogadalmi templom püspöki trónja. Vízf. Magt.
81. A szegedi fogadalmi templom szószéke. Vízf.
82. A szegedi fogadalmi templom hősök oltára. Vízf. Magt.
83. A szegedi fogadalmi templomtanulmány. Vízf. Vízf. Magt.
84. A szegedi fogadalmi templomtanulmány. Vízf.
85. A szegedi fogadalmi templomtanulmány. Vízf.
86. A szegedi fogadalmi templomtanulmány. Vízf.
87. A szegedi fogadalmi templom. Vízf. Magt
88. A szegedi fogadalmi templom márváhykapuja. Vízf. Magt.
89. A szegedi fogadalmi templom. Cibórium. Vízf. Magt.
Gadányi Jenő
90. Madonna. Olajf. 5000
Lányi Dezső
151. Keresztelő Szt. János. Márvány.
152. Szeretet. Márvány. 30.000.
Lingauer István
153. Szt. Ferenc. Olajf. Magt.
Lukácsy Lajos
154. Szt. család. Gipsz. 2000.
Makoldy József
155. Bramante San-Satyro temploma Milanóban. Vizf. 3500.
156. St. Severim templom Párizsban. Vizf. 5500.
Marik Brigitta
157. Madonna a gyermek Jézussal. 800.
Markup Béla
158. Szt. Flórián. Bronz. 8000.
Martinelli Jenő
159. Jézus. Bronzban. 2500.
160. Szt. Antal. Bronzban. 2500.
Mihalovits Miklós
161. Krisztus temetése. Olajf. 12.000.
162. Krisztus sírbavitele. Olajf. 5000.,
163. Kálvária. Olajf. 5000.
164. Káin és Ábel. Olajf. 10.000.
Merész Gyula
165. Assisi Szt. Ferenc. Olajf.
Miklós József
166. Szt. Ferenc felmutatja a szent sebeket. Olajf.
Molnár C. Pál
167. Angyali üdvözlet. Olajf. 10.000.
168. Krisztus és Nikodemus. Olajf. 10.000.
169. Assisi Szt. Ferenc. Olajf. 20.000.
Muszély Ágost
170. Patrona Hungáriáé. Szénrajz. 3500.
171. Szt. János evangélista. Rajz. 7000.
Nagy Dániel Ferenc
172. Beteljesedett. Olajf. 2000.
Nagy Sándor
173. A kiállítás diplomájának terve. Rézkarc. Nagy Vilmos
174. Szt. Ferenc a Nap himnuszát megírja. Pályázat.
Náray Aurél
175. Madonna. Olajf. 7000.
176. „Uram parancsold..." Olajf. 17.000.
Orbán Dezső
176/a. Notre Dame. Olajf. 10.000.
Papp Antal
177. Stigmatizáció. Olajf.
Patkó Károly
178. Szt. Ferenc vízkóros gyermeket gyógyít. Olajf. 10.000.
119. Szt. László. Olajf. 36.000.
120. Sírbatétel. Olajf. 18.000.
121. Szt. Ferenc. Olajf. Eladó.
122. Keresztről levétel. Olajf. Eladó.
123. Piéta. Olajf. 500Ö.
124. „Salvator." 5000.
Kanics Miklós
125. Zalaegerszegi templom és zárda pályaterve. Tollrajz.
Kákay Szabó György
126. Szt. Ferenc a madaraknak prédikál. Olajf.
126/a. A Képzőművészeti Főiskola növendékeinek
Királyfalvi Kraft Károly
127. Madonna. Mozaiktanulmány. Vízf. 3000.
128. Szt. Ferenc a madaraknak prédikál. Olajf
Kisfaludi Stróbl Zsigmond
129. Patrona Hungáriáé. Terrakotta. 5000.
130. Ave Maria. Gipsz. Eladó.
131. Szt. Cecília. Salzburgi márvány. 20.000.
Krebs János
132. Rábacsanaki róm. kath. templom távlati képe. Vízf. 6000.
133. Mohácsi fogadalmi templom tanulmánya. Tollrajz. 3000.
134. A zentai róm. kath. templom távlati Rajz. 4000.
Kristófi Árpád
135. Vázlat. Olajf. Eladó.
136. Assisi Szt. Ferenc. Olajf. Eladó.
137. Szt. Ferences hajnalhasadás. Pasztel.
Konrád Ignác
138. Assisi Szt. Ferenc látomása. Olajf.
Koszkol Jenő
139. Részlet az esztergomi Szt. Istvámkápolnából. Pasztel. 9000.
Kotász Károly
140. Kánai menyegző. Olajf. 4500.
141. Jairus leánya. Olajf. 5500.
Kövesdy Géza
142. Ima után. Olajf. 10.000.
143. Jézus a genezárethi tavon. Szénrajz. 2000.
144. Hegyi beszéd. Szénrajz. 2000.
145. Krisztus és a farizeusok. Olajf. 10.000.
Lantay Lajos
146. Jézus. Siremlékszobor. 5000.
147. A hit. Gipsz. 2000.
148. Szt. Péter szobra. Gipsz. 2000.
149. Szt. Pál szobra. Gipsz. 2000.
150. Madonna. Gipsz. 5000.
Schilling Oszkár
207. Levétel a keresztről. Rézkarc. 150.
208. Krisztus és Pilátus. Rézkarc. 150.
209. Hegyi beszéd. Rézkarc. 150.
210. Három királyok. Rézkarc. 250.
211. Golgota. Rézkarc. 250.
212. Sírbatétcl. Rézkarc. 250.
213. Halottvivök. Rézkarc. 150.
Szilasi József
214. Szt. Ferenc. Olajvázlat. 2000.
Szönyi István
215. Assisi Szt. Ferenc. Olajf.
Szuly Angéla
216. Havihegyi búcsú. (Pócs.) Olajf. 10.000.
Szűcs Pál
217. Assisi Szt. Ferenc. Olajf.
Tamássy Miklós
218. Krisztus. Olajf. 10.000.
219. Assisi Szt. Ferenc a madaraknak beszél. Olajf.
221. A porciunkulai búcsú. Magt.
Teles Ede
222. Szt. Kristóf. Márványból. 45.000.
Tobisch Ilona
223. Alkony a Genezáreth*tavon. Olajf. 5000. Udvary Pál
224. Assisi Szt. Ferencet társai segítik. Olajf.
225. Szt. Ferenc megáldja Assisit. Olajf.
Uher Arisztid
226. Assisi Szt. Ferenc látomása. Színvázlat. Olajf. 15.000.
Ujváry Ignác
227. Szt. Ferenc a Szent Jobbot Jézus kegyébe ajánlja. Olajf.
Ungváry Sándor
228. A jó pásztor. Magt.
229. Hegyi beszéd. Színes tuss. 500.
Veltern Armand Ferenc
230. székesegyház interieurjc. Tempera. 4000.
Vesztróczy Manó
231. Assisi Szt. Ferenc színváltozása. Tempera. 5000.
232. Assisi Szt. Ferenc színváltozása. Olajf. 10.000.
Végh Gusztáv
233. Pergamen kanontábla (á 3 drb) 40 000.
234. Assisi Szt. Ferenc-legendák. Színezett metszet. 300.
235. Fráter Messeus találkozása Krisztussal. Színezett metszet. 300.
236. Szt. Ferenc prédikál a madaraknak. Színezett metszet. 300.
Pándy Lajos
179. Jézus Emausban. Olajf. (Spolarich Károly úr tulajdona.)
180. Péter megtagadja Jézust. Olajf. (Spolarich Károly úr tulajdona.
181. Búcsúsok. Rézkarc. 250.
182. Kőszegi kálvária. Rézkarc. 250.
183. Symbolum aeternum. Rézkarc. 250.
184. Templom-interieur. Rézkarc. 250.
Petri Lajos
185. Apáca. Gipszszobor, márványból. 15.000.
Radnainé Bauer E.
186. Szt. Ferenc. Olajf. 5000.
Rakssányi Dezső
187. A budaújlaki plébániatemplom mennyezet-képének vázlata. Tempera. Magt
188. A budaújlaki plébániatemplom képének vázlata. Tempera. Magt.
189.  Szt. Ferenc a madaraknak prédikál. Olajf. 12.000.
190. A déli harangszó. Karton. Olajf. 15.000.
Ringer Erzsébet
191. VII. Kelemen ellenpápa sírja. Palma di Ma* lorca. Tollrajz. 1000.
192. San Francisco*klastrom udvara. Palma di Ma* lorca. Tollrajz. 1000.
193. A malorcai katedrális belseje. Tollrajz. 1000.
194. A lequeitioi templom oldalhajója. Olajf. Magt.
Saáry Gyula (vámosi)
195. Golgotha. (Negrorajz.) 6000.
Gy. Sándor József
196. A szerviták temploma. Olajf. 12.000.
197. Istentisztelet. Olajf. 3000.
198. Krisztus. Bronz. 12.500.
Schwarz István
199. Körmenet. Vizf. 2000.
Schwarcsuk Lajos
200. Madonna a kis Jézussal és Kér. Szt.
Sidló Ferenc
201. Mária. Terrakotta. Bronzban. 16.000.
202. Takács Menyhért prelátus. Gipsz. Magt.
203. Szt. Imre.
204. Boldog Hermán József.
Siklódy Lőrinc
205. Székely búcsús. Vörösmárvány. 19.000. Stadler Xav. Ferenc
206. Elhagyott feszület. Olajf. Magt.
247. Bolognai megcsúfolás 300.
248. Assisi szent Ferenc 300.
249. Fr. Juniperus 300.
250. Fr. Egidius cellája előtt 300.
251. Benedicat tibi Domine 300.
252. Szent Klára ebédje 300.
253. A legendák vége 300.
Vitéz Mátyás
254. „Glória in excelsis Deo.“ Lőcsei templom belseje. Olajf. 22.000.
Zierlich Rezső
255. Jézus. Fafaragás. 5000.
237.  Glorioso Francesco. Színezett metszet. 300.
238. Agobioi legenda. Színezett metszet. 300.
239. Szűz Mária csodája. Színezett metszet. 300.
240. Juniperus halála. Színezett metszet. 300.
241. Az Istenember öt sebhelye. Színezett metszet. 300.
242. Castitas. Színezett metszet. 300.
243. Vízfakasztás a sziklából. Színezett metszet.
244. Eljegyzés szegénységasszonnyal. Színezett metszet. 300.
245. Böjt Peruggiában. Színezett metszet. 300.
246. Páduai szent Antal 300.
Bors Károly
19. Stóla selyemhímzéssel.
Farkas Sándor
20. Monstrancia bronzból. 9000.
21. Pulpitus bronzból. 5000.
Hegyesi János
22. Velum, arannyal hímezve. Holzschuch Sándor
23. Feszület intarzia alapon. 3000.
24. Misekönyvtartó. Faberakás. A zirci apátság tulajdona.
Kövesházi Elza
25. Szűz Mária, tengerek királynéja. Kerámia. Olajf.
26. Szent Ferenc madarakkal. Kerámia. 1400.
Jaschik Álmos
27. Golgota felé. Pergamenfestésü házi oltár.
28. Golgota keresztterve. Famodell. Mágt.
29. Madonna. Famodell. Magt.
Jaschik Álmos
30. Modell útszéli fakereszthez. Famodell. Magt.
Johann Hugó
31. Áldozás. Üvegfestmény. Magt.
32. Papszentelés. Üvegfestmény. Magt.
Krenner Gyula
33. Aranyozott szentségtartó. 1000.
34. Szentségtartó. Színes ceruzarajz. 1000.
35. Kehely, részben aranyozva. 800.
Ligeti Sándor
36. Üvegablakterv I.
37. Üvegablakterv II.
Majoros Károly
38. Gótikus ablakrészlet. 4500.
IPARMŰVÉSZET

Bittner János
1. Arany kehely. Gróf Zichy Gyula kalocsai érsek úr 20 éves püspöki jubileumára.
2. Szentségtartó. Ezüst. Főt. Bergendi János tulajdona.
3. Szentségtartó. Ezüst. A pusztaszeri róm. kath. templom tulajdona.
4. Pásztorbot. Ezüstből. Molnár János orosházai apátplébános úr tulajdona.
5. Ezüst pásztorbot. Budapest székesfőváros ajándéka a budapesti szent Anna templom 200 éves jubileumára.
6. Ezüst pásztorbot. A budafoki róm. kath. templom tulajdona.
7. Ezüst cibórium tűzben aranyozva. A csákvári róm. kath. templom tulajdona.
8. Ezüst cibórium. Eladó.
9. Ezüst cibórium. A mezőkövesdi róm. kath. templom tulajdona.
10. Ezüst kehely. Eladó.
11. Ezüst kehely. Eladó.
12. Ezüst kehely. A városmajori róm. kath. templom tulajdona.
13. Ezüst kehely. Dr. Breyer István prelátus kanok úr tulajdona.
14. Ezüst kehely. A pesti szent Imre kollégium tulajdona.
15. Ezüst kézikereszt. A gödöllői Premontrei Rendház tulajdona.
16. Ezüst kézikereszt, gót stílusban. A budai koronázó templom tulajdona.
17. Két darab aranyozott, bronz oltárgyertyatartó.
Schiesstl István
74. Az angyal megjelenik a pásztorok előtt. Magt.
Smécz Kálmán
75. Húsvéti díszgyertya viaszból.
Somló Sári
76. Szentcltviztartó (felső csoport). Gipsz. OVUU.
Stóhanzel N.
77. Madonna. Kisplasztika. 200.
Stóhanzel Ede
78. XV. századbeli gót ablakterv. Magt.
Szentirmai Rudolf
79. Rózsafüzér.
80. Ékszerek, érmek és plakettek.
Tóth Gyula
81. Monstrancia rézből, aranyozva. 11.500.
82. Cibórium. 5800.
83. Kehely. 2600.
84. Fali kereszt bronzból. 100.
85. Fali szenteltvíztartó. 50.
86. Fali szenteltviztartó, bronzból. 580. Készültek az Ecclesia rt. műhelyében.
Vedrödi István
87. Szenteltviztartó. Bronzötvény, utánrendelésre. 300.
88. Kazula selyemmel.
89.Velum selyemmel hímezve. A soproni m. kir Rákóczi Ferenc fiú-nevelőintézet rendelése.
90. Cibóriumköpenyke. 580.
Wilfinger Béla
93. ötvösmunkák.
Zsellér Imre
94. Szent Pál mozaik. A szegedi fogadalmi templom számára.
Zsolnay.-gyár (Pécs)
95. Mozaikkép tölgyfakeretben. 3900.
96. Oltár.
97. Gyertyatartó. 800.
98. Szentsír. 5000.
99. Mellszobor barna sómázas kivitelben. 500.

TERVEK:
100. Diófa mellékoltár. Tervező: Molnár Imre.
101. Szárnyasoltár. Tervező: Hegyesi János és Gébhard Tibor.
102. Keresztelőkút. Készült a johnstowni g. kath. egyházközség részére. Tervezte: Hegyesi János. Szállította: Ecclesia rt.
103. Füstölő és navicula. Tervezte: Megyer Antal tanár.
104. Iskolaoltártervek. Tervezte: Hegyesi János.
105. Oltár. Tervezte: Megyer Antal tanár.
106. Pacifikáié. Tervezte: Farkas Sándor.
107. Pásztorbot. Tervezte: Farkas Sándor.
Markovics Sándor
39. Pünkösdi casula.
40. Casula Hungarica.
Megyer-Meyer Antal
41. Szentségtartó ezüstből, aranyozva.
42. Szentségtartó ezüstből, aranyozva.
44. Cibórium ezüstből, aranyozva.
45. Kehely ezüstből, aranyozva.
46. Magyar kehely ezüstből, aranyozva.
47. Kehely ezüstből, aranyozva.
48. Kehely ezüstből.
49. Pacifikáié ezüstből, aranyozva, elefántcsont korpusszal.
50. Füstölő és tömjéntartó ezüstből, aranyozva.
51. Szenteltviztartó és hintő ezüstből, aranyozva.
52. Pásztorbot ezüstből, aranyozva, elefántcsont
53. Előviteli kereszt ezüstből, aranyozva, elefántcsont corpusz és betétekkel.
54. Füstölő és tömjéntartó ezüstből, aranyozva.
55. Szenteltvízhintő ezüstből, aranyozva. A Tábori Püspöki Hivatal tulajdona.
56. Pacifikáié ezüstből.
57. Szenteltvíztartó és hintő ezüstből.
59. Casula, két dalmatika és egy pluviálé, egy ver lum, beuroni stílben.
60. Infula.
61. Pontifikálékeztyü. A tábori püspökség tulajdona.
62. Irredentazászló. Nagymagyarország.
63. Irredentazászló. Észak.
64.  Irredentazászló. Kelet.
65.  Irredentazászló. Dél.
A 00. számtól 00. számig való művek az Orberbauer A. utóda cég műhelyében készültek.
Muhics Sándor
69.  Tripcichonrészlet.
Nagy Sándor
70. Ablaküvegterv. I. Olajf.
71. Ablaküvegterv. II. Olajf.
72. Ablaküvegterv. III. Olajf.
Nagy Sándorné
73. Jézuska a virágok között. Ögobelin. 10.000. (Készült a gödöllői szőnyegszövőiskolában.)
Vissza a tartalomhoz